A MŰVELŐDÉSI AUTÓ | egy falatnyi könyvtártörténet
1959. áprilisában film- és diavetítővel, magnetofonnal, könyvtárral, áramfejlesztővel felszerelt Moszkvics márkájú gépkocsik futottak szét Budapestről 15 megyébe, hogy elvigyék a kultúrát az ország legeldugottabb falvaiba, tanyaközpontjaiba: filmet oda, ahol talán még soha nem láttak olyat vagy nagyon messzire kellett volna menniük, hogy lássanak, könyvet azoknak, akik nem juthattak hozzá más módon. Ezek az autók voltak a Művelődési autók. Nem csak könyvet, filmet vittek magukkal, hanem kiállításokat, előadókat is.
A legelső autó Csongrád megyében indult útjára 1959. január elsején, egyelőre próba jelleggel.
A veszprémi megyei tanács művelődésügyi osztálya is kapott egy ilyen autót, adott hírt róla 1959. április 23-án a megyei napilap. Nem volt azonban hiba nélkül való ez a nagyszerű vállalkozás. A korabeli sajtó ugyanez év májusában arról ír, hogy szép-szép, hogy kapott a megye művelődési autót, de bizony nincs, aki vezesse, mert gépkocsivezető státuszt elfelejtett hozzá adni az illetékes minisztérium.
Miután ez a probléma megoldódott, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei könyvtár elkészítették az autó menetrendjét. A hatáskörbe tartozó 30-35 községet gazdag programmal látták el. Itt jött elő a következő probléma, mert bizony ehhez a gazdag programhoz csupán tíz-tizenkét napra elegendő kilométert irányzott elő a minisztérium. Mivel Veszprém megye nagy kiterjedésű megye, ezzel a kilométerrel nem lehetett a tervet hozni, ami eredendően 18-20 filmelőadás megtartása lett volna havonta.
A veszprémi autót Szabó József vezette, vele Hadnagy Imre, Onika Olga könyvtárosok utaztak.
A művelődési autó az 1970-es évek második feléig bevált mozgókönyvtár volt, ám már nem tudta kielégíteni az igényeket még úgy sem, hogy egy megyének már több ilyen autója is lehetett. Fokozatosan átvette helyét a könyvtárbusz.
Forrás: Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye
